„LÁTHATATLAN MUNKA”

2015 tavaszán meghívót kaptam az ART&ME Galéria csoportos kiállításának a megnyitójára: a tárlaton olyan képzőművészeti alkotások szerepeltek, amiket a láthatatlan munka ihletett. A témát a meghívó így definiálta: „Láthatatlan munkát végez minden olyan ember, aki nem kap fizetést fáradozásáért, vagy méltatlanul keveset kap. Beteget ápol. Gyermeket nevel. Fogyatékkal élő családtagját gondozza. Háztartást vezet. Másokról gondoskodik. Önkéntesként óriási erőfeszítéseket tesz.”

Akkor még nem gondoltam, hogy pár évvel később gazdasági tanulmányaim során is találkozok ezzel a fogalommal, pontosabban annak egy részével, a más háztartástag vagy egyéb háztartáson kívüli személy javára végzett vagy tőle kapott „meg nem fizetett háztartási munka” közgazdasági kategóriájával. Ebbe beletartozik minden olyan tevékenység, melyet fizetett szolgáltatásként is igénybe lehetne venni. A szakirodalom szerint egyúttal egy olyan, generációk közötti erőforrás-átcsoportosítási elemről van szó, ami nélkül az emberi életpálya fenntarthatatlan lenne.  Értelemszerűen a fogadó oldalon zömében a fiatalok és az idősek, a kibocsátó oldalon javarészt az aktív életkorúak állnak – de nem  kizárólagosan!

Az életpálya „B” oldalának tervezése során, amikor annak fenntarthatóságáról gondolkodunk, ezt a tételt is figyelembe fogjuk venni – a világ jobbá tételéért végezhető (szakmai és nem szakmai) önkéntes munka mellett.